12.11.2018.

 

A Magyar Patrisztikai Társaság II. konferenciája az ókori kereszténységről

Korai szerzetesség:
elmélet és gyakorlat


2002. június 21-23.
Kecskemét, Piarista Rendház és Iskola, Díszterem

Június 21. péntek


14.00-15.00 Megnyitó

Nyitóelőadás: Vanyó László: Mózes-tipológia a IV-V. századi aszketikus irodalomban

15.15 – 16.30 I. ülésszak

Elnök: Nemeshegyi Péter

Baán Izsák: A remeteség életformája és viszonya a közösséghez keleten
Boros István: A szerzetesi élet teológiai és antropológiai alapja
Sándor Balázs: Három kép a szerzetesek szerepéről a Szentháromság és a krisztológia dogmáinak megszilárdításában

16.30-16.45 Kávészünet

16.45-17.55 II. ülésszak

Elnök: Bugár István

Perendy László: Tatianosz és a keresztény szerzetesség kezdetei
Kendeffy Gábor: A két út tanítása Lactantiusnál

18.00 A “Középkori falképek a történelmi Gömör megyéből” című kiállítás megnyitója a Gimnázium aulájában

19.00 Fogadás a Díszteremben
 

Június 22. szombat


7.30-8.45 Reggeli

9.00-10.40 III. ülésszak

Elnök: Perczel István

Hasznos Andrea: Graeco-coptica: „Templom” Pachomius irodalmában
Jakab Attila: Antoniosz és Pakhomiosz. Az aszketikus életmód különböző megnyilvánulásai Egyiptomban a társadalomtörténeti megfontolások tükrében
Orosz Atanáz: A szerzetesség kezdetei - alexandriai pápa-szemmel. Athanasziosz Antal-életrajzának sajátosságai
Heidl György: Az egység szemlélése. Remete Szent Antal és Szent Ágoston

10.40-11.00 Kávészünet

11.00-12.40 IV. ülésszak

Elnök: Jakab Attila

Somos Róbert: A vitázó Órigenész
Geréby György: A mentális ima két paradigmája: Evagrius Ponticus és Loyolai Szt. Ignác
Perczel István: Az 553-as antiorigenista zsinat. Ki ítélt el kit, mikor, hogyan és miért?
Pesthy Monika: A lüpé fogalma Evagriosznál

12.40-14.00 Ebédszünet

14.00-15.15 V. ülésszak

Elnök: Geréby György

Bugár István: Epiphaniosz a szerzetesi lelkiségről: Az úgynevezett Testamentum Epiphanii a IV. századi spirituális irányzatok tükrében
Tóth Péter: Lükopoliszi Szent János hagiográfiai dossziéja
Tóth Judit: A biosz philoszophikosz elemei Nüsszai Szent Gergely Vita Macrinae-jában.

15.15-15.30 Kávészünet

15.30-16.45 VI. ülésszak
Elnök: Sághy Marianne

Hudák Krisztina: A gót szerzetesség problémája a IV. században
Frenyó Zoltán: Regula és történetfilozófia Szent Ágoston gondolkodásában
Puskely Mária: Valeria Melania Junior (383-439) mint korai „szerzetes-modell”

16.45-17.00 Kávészünet

17.00-18.15 VII. ülésszak

Elnök: Somos Róbert

Sághy Marianne: A lerinumi paradicsom. Monasztikus erények az V. századi gallo-római püspök-életrajzokban
Adamik Tamás: Szent Jeromos és a szerzetesrendek
Majorossy Imre Gábor: A trubadúriskolák aszketikus előképei

18.30-19.30 Római katolikus szentmise

19.30-tól Vacsora asztali zenével
 

Június 23. (vasárnap)


7.30-8.30 Reggeli

9 - 9.45 Záróelőadás

Kránitz Mihály: Órigenész mint a korai szerzetesség forrása

10.00-10.45 Közlemények, felhívások ismertetése, a konferencia zárása
11.00-12.30 Orthodox liturgia
13.00-tól Ebéd
14.00-16.00 Városnéző kirándulás, vezetéssel

 

Támogatóink:
 


BÁCS-KISKUN MEGYE ÖNKORMÁNYZATA

KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

EURÓPA ÉRTÉKRENDJÉÉRT PEDAGÓGIAI EGYESÜLET

KECSKEMÉTI PIARISTA RENDHÁZ ÉS ISKOLA
 

 


 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

REZÜMÉK

Bugár István: Epiphaniosz a szerzetesi lelkiségről: Az úgynevezett Testamentum Epiphanii a IV. századi spirituális irányzatok tükrében

Előadásomban a Szt. Epiphaniosznak, Szalamisz érsekének végrendelet-töredék hitelességét és szellemi hátterét vizsgálom. Amellett érvelek, hogy a töredék valóban a IV. századból származik, ám kapcsolódása Szt. Epiphaniosszal problematikus. Epiphanioszt ugyan mindig is jelentős monasztikus alapítóként tisztelték, ám spirituális tanításáról keveset tudunk. Miután ezt a keveset a forrásokból igyekszem kinyerni, a Testamentum rövid töredékének gondolatait és terminusait elemzem, melynek során kiderül, hogy azok Evagriosz tanításának kereteiben értelmezhetőek, és a Makarioszi homíliákkal is szoros kapcsolatban állnak.  Kimutatom, hogy a hagyományos szembeállítások (Epiphaniosz és az órigenista szerzetesek, Evagriosz és a Makarioszi homíliák lelkisége) meglehetősen korlátozott érvényűek, valamint, hogy Epiphaniosz Szt. Hilárionon keresztül közvetve kapcsolatba hozható "órigenista" spirituális hagyománnyal, mindazonáltal a töredék hitelességének kérdését nyitva hagyom.

 

 

Utoljára frissítve: 2017.06.27.