A patrisztika, vagyis az ókori egyházatyák életének és műveinek kutatása Magyarországon egészen a közelmúltig háttérbe szorított területnek számított, 1990 után azonban örvendetes fellendülésnek indult. A patrisztika egyes részterületeinek (teológiatörténet, egyháztörténet, filozófiatörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, nyelvészet, jogtörténet, zenetörténet stb.) hatékonyabb művelésére az ókori kereszténység hazai kutatói a közelmúltban megalakították a Magyar Patrisztikai Társaságot.

        A Studia Patrum című kötet a Társaság 2001 június 21-e és 23-a között Kecskeméten tartott I. országos konferenciájának anyagát tartalmazza, s célja, hogy minél teljesebb képet adjon a patrisztika mai magyar kutatóinak munkásságáról. Éppen ezért mind tematikájában, mind módszereiben igen sokszínű: az ókori görög és latin egyházatyák életének és műveinek teológiai, filozófiai, filológiai, történeti stb. elemzései mellett megtalálhatók benne a patrisztika középkori, sőt újkori utóéletével foglalkozó írások is. A tanulmányok
különböző életkorú, érdeklődésű és működési hátterű szerzői így nemcsak a tág értelemben vett patrisztikus kutatások sokszínűségét bizonyítják, de egymástól gyakran távol eső tudományterületeik alapvető összefüggéséről és az e téren való együttműködés szükségességéről is tanúskodnak.

        A kötetben az alábbi szerzők írásai olvashatók: Nemeshegyi Péter SI, Kránitz Mihály, Perendy László SchP, Pataki Elvira, Spät Eszter, D. Tóth Judit, Bugár M. István, Cserháti Sándor, Vattamány Gyula, Somos Róbert, Tóth Péter, Hubai Péter, Frenyó Zoltán, Orosz Athanáz, Baán István, Adamik Tamás, Pesthy Monika, Németh Béla, Kendeffy Gábor, Sághy Marianne, Hajdu Péter, Borbély-Bartis János, Heidl György, Takács László, Kormos József, Nemerkényi Előd, Dér Katalin, Majorossy Imre Gábor, Németh Csaba, Kaposi Márton, Terdik Szilveszter és Horváth Pál.

        A kötetet Nemeshegyi Péter és Rihmer Zoltán szerkesztette és a Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója jelentette meg.

 

ZOLTANVS RIHMER: Societatis Studiorum Patristicorum Hungaricæ IX alendas Iulias anno Domini MMI Ægopoli feliciter conditæ auspicia VII

DÓSAI ATTILA SchP: Előszó IX

A konferencia részletes programja XI

NEMESHEGYI PÉTER SI: Órigenész Istene és a Biblia Istene 1

KRÁNITZ MIHÁLY: Krisztus emberi lelke Órigenésznél (De principiis 2, 6) 13

PERENDY LÁSZLÓ SchP: Iustinus, a barbár platonikus 43

PATAKI ELVIRA: Zenei világrend és ösztönös tudás: az Eunomosz-mítosz Clemens Alexandrinusnál 49

SPÄT ESZTER: A korakeresztény irodalom eretnekábrázolásainak egyes toposzai: Simon mágus, pater omnium haereticorum 71

D. TÓTH JUDIT: Apofatikus teológia Nüsszai Szent Gergely Mózes élete című művében 83

BUGÁR M. ISTVÁN: Mit is írt Epiphaniosz Theodosziosz császárnak? 91

CSERHÁTI SÁNDOR: Néhány tanulság Khrüszosztomosznak a korinthusi levelekhez írt magyarázatából 101

VATTAMÁNY GYULA: Vázlat a „fenyegetettség” retorikájáról: a zsidók végső sorsa Khrüszosztomosz Adversus Iudaeos és a Római levelet kommentáló homíliái szerint 107

SOMOS RÓBERT: Megjegyzések Evagriosz Szentháromság-tanához 115

TÓTH PÉTER: A koraközépkori szerzetesi hagiográfia problémái: a Historia monachorum in Aegypto különböző nyelvű recenziói 121

HUBAI PÉTER: Krisztus tánca. Kopt apokrif Núbiából 143

FRENYÓ ZOLTÁN: A trichotomizmus és a „két halál”-elmélet 153

OROSZ ATHANÁZ: Tüposz és anagógia Maximosz hitvalló Jónás-kommentárjában 159

BAÁN ISTVÁN: Szent Péter bilincseinek konstantinápolyi tisztelete 167

ADAMIK TAMÁS: Tertullianus a kísértésről 177

PESTHY MONIKA: Ördögi kísértés vagy asszonyi csábítás? 183

NÉMETH BÉLA: M. Minucius Felix — keresztény alkotó két világ között 189

KENDEFFY GÁBOR: Lactantius dualista rendszere 193

SÁGHY MARIANNE: Corpora sanctorum retinent veneranda sepulcra: vértanúkultusz és keresztény frakcióharcok Damasus pápa korában 207

HAJDU PÉTER: A tradicionális és a keresztény költészet szókincséről Paulinus Nolanus kapcsán 221

BORBÉLY-BARTIS JÁNOS: A magyar Szent Ágoston-kutatás története a XX. században 229

HEIDL GYÖRGY: Hebraica veritas — Latina veritas: megjegyzés Jeromos és Ágoston vitájáról 235

TAKÁCS LÁSZLÓ: Hieronymus és Bonosus 241

KORMOS JÓZSEF: A Szentháromság témakörének filozófiai megközelítése Boethiusnál 249

NEMERKÉNYI ELŐD: Szent Gellért patrisztikus forrásai 255

DÉR KATALIN: Unum argumentum: Anzelm istenérvének előzményei 263

MAJOROSSY IMRE GÁBOR: Clairvaux-i Szent Bernát helye a francia irodalomtörténetben 277

NÉMETH CSABA: A közvetlen földi istenlátás a XII. században: Ágoston örökösei és a viktorinusok 287

KAPOSI MÁRTON: Augustinus szeretetkoncepciójának hatása Marsilio Ficino ismeretelméletére 305

TERDIK SZILVESZTER: Orthodoxi patres et doctores, pariter Graeci et Latini: egyházatya-ábrázolások a velencei keresztelőkápolnában 315

HORVÁTH PÁL: Ókeresztény eretnekségek a modern katolikus teológiában 335

Utoljára frissítve: 2017.06.27.